Dr. Kökényes Marianna pszichiáter főorvos vagyok, pszichoterapeuta szakorvos, hipnoterapeuta képzettséggel. Idegi és lelki zavarok kezelésének széles körével foglalkozom. Az életvitelünk következtében egyre gyakoribbak a stressz miatt létrejött zavarok. Számos ember szenved a szorongás, teljesítmény, depresszió, pánik okozta testi és lelki tünetekben. Folyamatosan nőnek a külső elvárások. Egyre fiatalabb korban jelentkeznek a panaszok. Gyakran feszültek kapcsolataink.

Rendeléseimen holisztikus szemléletben dolgozom. A biológiai-gyógyszeres, illetve a pszichológiai-pszichoterápiás kezelések külön-külön és kombinálva is elérhetők rendeléseimen. Minden kóros lelkiállapotnál fontos a megelőzés. Tanácsadással és pszichoterápiás kezeléseimmel segítek a traumák és krízisek hatásának csökkentésében, megszüntetésében.

„A segítség kívülről jön, a változások belülről indulnak!”

» Személyes terápiáim

» Csoport terápiáim

Szakterületeim

Depresszió

Az emberek élete során a lakosság 20-25%-ában legalább egyszer jelentkező állapot. Érintheti a testi és lelki egészséget, az életvitelt, és a környezetben élőket is. Nem lustaság vagy akaratgyengeség! Leggyakrabban a hangulati romlás jellemzi. Legnagyobb kockázata az öngyilkosság, a munkaképtelenség.

Leggyakoribb tünetei:

• Örömtelenség, búskomorság, érdeklődésvesztés
• Energiátlanság, állandó fáradtság
• Gátoltság, motíváció hiány
• Feledékenység, döntésképtelenség
• Ingerlékenység, nyugtalanság
• Alvászavar
• Étvágytalanság vagy fokozott étvágy
• Különböző testi fájdalmak
• Csökkent szexualitás
• Halállal kapcsolatos gondolatok, öngyilkossági kísérlet
• Depressziós téveszmék, bűnösségi gondolatok, üldöztetéses érzések
• Hallucinációk

(Kapcsolódó beszélgetés: Család-barát magazin a Duna televízión)

Gyász

Szeretett személy halálakor fellépő normál lelki folyamat. Kezelést csak kóros esetben igényel, amikor irracionális mértékű vagy súlyosan elhúzódóan (1 éven túli) köti le az érzelmeket, a gondolkodást vagy a magatartást. Nemcsak élő személy halála, de „nagyként” megélt veszteségek is kiválthatják. Pl. szerelmi csalódás, válás, munkahely elvesztés, gyerekek távolba költözése stb.

A veszteség érzésében megragadt ember cselekvő képessége korlátozott, mert gondolatait az tölti ki, miért pont vele esett meg, mit tett rosszul, mi lett volna ha… és nem az elfogadás, elengedés és továbblépés irányába összpontosítja lelki erejét. Emiatt depresszióssá válik egy idő múlva, ami még jobban elszívja energiáit a cselekvésektől.

A terápia során az elakadások oldása és a gyászfolyamat végigvezetése segíti a klienst vissza a saját életébe.

Bipoláris zavar

A hangulatváltozás szabályozásának zavara. Emelkedett hangulatú-mániás és lehangolt-depressziós fázisokból, illetve a kettő kombinációjából áll. A fázisváltások között a hangulat normális lehet. Idegrendszeri központok működésváltozása okozza, nem a környezeti eseményekhez igazodik. Krónikus betegség.

A mániás hangulatot a beteg jól éli meg. A mai kor felfokozott elvárásai gyakran jutalmazzák is az ilyen magatartást. Legelőször a környezet észleli. Gyakran szenved a család az ilyen állapotú személlyel való együttéléstől!

Jellemzői:

• Ok nélküli enyhén vagy szélsőségesen emelkedett hangulat
• Alaptalan önbizalom növekedés, az önkritika csökkenése
• Csapongó figyelem, fokozott beszédkészség, túlzott aktivitás
• Fáradhatatlanság, kirívó munkabírás, kimeríthetetlenség, kreativitás
• Minimális alvásigény, fokozott étvágy, fokozott szexuális készenlét
• Kirívó öltözködés, élvezetek túlhajszolása
• Realitás elvesztése, túlzott költekezés vagy eladósodás

Depresszió során a hangulati különbség különösen megterhelő. Ilyenkor jobban rávehető a páciens az kezelésben az együttműködésre:

Jellemzői:

• Levertség, fáradékonyság, kimerültség, erőtlenség
• Inaktív, passzív, a mindennapi dolgok sem érdeklik
• Gátolt vagy ingerlékeny, túlérzékeny reakciók
• Alvászavar, étvágyzavar, meglassult tempó
• Figyelemzavar, koncentrációszavar, döntésképtelenség
• Értéktelenség érzése, önbizalomzavar, bűntudat

Bipoláris zavar fázisai során megnövekszik a baleset és öngyilkosság kockázata. Megnövekszik az alkohol és drogfogyasztás kockázta. A betegség nehéz helyzet elé állítja a pácienst és a családtagokat egyaránt.

Pánik

Váratlanul, rohamokban jelentkező szorongások. A rosszulléteknek szervi oka nincs. A tünetek a központi idegrendszer átmeneti működésváltozásából alakul ki. Kezelés nélkül a panaszok egyre gyakrabban és erősebben jelentkeznek. Később a betegek az ismétlődő rohamoktól való félelmükben állandó feszültségben élnek.

Gyakori tünetei:

• Fulladás, légszomj
• Szédülés, ájulásérzés, bizonytalanság
• Remegés, reszketés
• Heves szívdobogás, szapora pulzus, mellkasi fájdalom
• Izzadás
• Torok szorítás
• Hányinger, hasi panaszok hasi fájdalom
• Hasmenés vagy szorulás
• Zsibbadás, érzéketlenség
• Kipirulás, hidegrázás
• Infarktusszerű mellkasi nyomás, szorítás
• Halálfélelem
• Kontrollvesztéstől való félelem

Szociális fóbia

Lényege az emberekkel kapcsolatos túlzott szorongás. Beteges félelem alakul ki attól, hogy emberekkel való találkozás, beszélgetés, ügyintézés kapcsán belesülnek mondanivalójukba, zavarba jönnek, megszégyenülnek. Az az érzésük, hogy ilyen helyzetekben mindenki őket figyeli, észreveszik rajta a változásokat. Átlagos formában mindenki átél hasonlót. Pl. vizsgadrukk, lámpaláz, stb. Ezért a szociális fóbiások kerülnek minden nyilvános szereplést, leblokkolnak szóbeli vizsgahelyzetben, képtelenek jól megcsinálni rutin feladatokat. Megzavarja őket, ha észreveszik hogy figyelik. Gyakran elpirulnak, ha kérdezik őket, szájuk kiszárad, vagy magas a pulzusuk. Egyeseknél orvoshoz menés vált ki hasonlót. A szorongás testi tünetei miatt még kínosabban érzik magukat. Csak otthonukban érzik magukat biztonságban. Emberkerülőnek tűnnek. Egy váratlan helyzet vagy telefon is provokálhatja félelmüket. Személyiségükben gátlásosak, alacsony az önértékelésük, érzékenyek a kritikára, kerülnek minden megmérettetést.

Gyakran társul közlekedési fóbiával, pánikkal, agorafóbiával is. Az életterük egyre jobban beszűkül, nem képesek hivatalokba, étterembe, rendezvényekre, vagy zsúfolt munkahelyre elmenni. Nagyon korán kezdődhet. Gyerekkori jele a zavart közösségi beilleszkedés (óvoda, iskola), magatartászavar. Lefolyásában hullámzó. Gyógyszeres és viselkedés terápiás módszerekkel kezelhető.

Jellemzői:

• Állandó félelem olyan helyzetektől, ahol mások figyelmének központjába kerül
• Ez a félelem nem más pszichés betegségből adódik
• Adott szituáció azonnali szorongást eredményez
• A szorongást okozó helyzeteket csak nagy erőfeszítéssel viseli el, vagy azonnal megszakítja
• Az elkerülő magatartás kihat a társas kapcsolatokra (magányosság), és a munkaképességre
• A beteg maga is felismeri, hogy félelme eltúlzott és irracionális, de nem tudja kontrollálni

Kényszerbetegség

Jellemzője az ésszerűtlen ismételgetés. Két fő formája a kényszergondolatok és a kényszercselekvések.

• A kényszergondolatok olyan akaratlanul visszatérő, kínzó, én-idegen gondolatok, melynek értelmetlenségével a beteg tisztában van, de nem tud tőlük szabadulni. Pl. szeretett személyt baleset éri, valami rossz történik, szeretett személy megölésének gondolata, fertőzéssel-betegségekkel kapcsolatos gondolatok, vallási vagy szexuális kényszerképzetek.
• A kényszercselekvések a kényszergondolatok keltette lelkiismeretfurdalás, szorongás levezetései. Szertartásos, rituális jellegűek. Gyakran tisztasággal, rendrakással, ellenőrzéssel, gyűjtögetéssel kapcsolatosak. Órákat is elvehet a beteg idejéből és egyre bonyolultabb ceremóniát ölt. Mégsem hoz a cselekvéssor végén teljes megkönnyebbülést.

Súlyos esetben az egész napot is elveheti. A gondolatok nem célirányosak, mindig mellékvágányra futnak és asszociációk láncolata indul. A betegek sokáig titkolják és a környezet is csak a súlyos esetekben fedezi fel. Csak körülményesnek, lassúnak, furának tűnhet eleinte mások előtt. Ha hosszú ideje fennáll, gyakran társul depresszióval.

Gyógyítása hosszú időt igényel, gyógyszeres és viselkedésterápiás eszközök ötvözésével. Elsődleges cél a funkcionalitás visszaállítása: átlag életvitel, munkaképesség.

Stressz

A stressz nem betegség, hanem válaszreakció a szervezetünket ért külső és belső ingerekre. Egy általános adaptációs szindróma (alkalmazkodási tünetsor). Célja az egyensúly védelme. Ha a kiváltó tényezők hosszan fennállnak, az ellenállás és védekezés a szervezetet kimeríti. A kontrollálhatatlan stressz az, ami felmorzsolja és megbetegíti az embert. A követelmények és a megküzdési kapacitás közti aránytalanság biokémiai egyensúlyvesztéshez vezet.

Felismerhetősége:

• Érzemi szinten: ingerültség, szorongások, alvászavar, hangulati labilitás, kiégés, családi krízis
• Kognitív szinten: koncentrációs zavar, emlékezetzavar, döntés képtelenség, tanulási nehézség
• Viselkedés szinten: alkohol fogyasztás, dohányzás, destruktív viselkedés
• Fiziológiai szinten: hátfájás, vérnyomás emelkedés, hízás vagy fogyás, gyomorfekély, meggyengült immunrendszer, szívproblémák

Kapcsolati zavarok

Az életet megnehezítő kapcsolati helyzetek feltárása, átlátása, a visszatérő minták és mozgató erők megkeresése történik a beszélgetések során. Terápia során ez előrevivő megoldások megtanulása, érzelmi viszonyulások korrigálása segít az egészséges és működőképesebb kapcsolati minták elérésében.

Gyakori: testvér-testvér, szülő-gyerek, főnök-beosztott, tanár-gyerek konfliktus

Skizofrénia

Az estek többségében tartósan fennálló, krónikus betegség. Minden esetben orvosi kezelést igényel. Leggyakrabban kamaszkor és a 40. életév között kezdődik. A tünetek eleinte nem tipikusak és nem gondolnak betegségre. De a tünetek előre haladnak és egyre markánsabbak lesznek. Nagyon sok félelmet és szorongást okoznak.

Tünetei: Megjelenhetnek furcsa gondolatok, melyek a valóságon kívül esnek. Érzékcsalódások jelentkeznek. Olyan dolgokat lát, hall, olyan ízeket érez amiket mások nem észlelnek. A környezetével lazul a kapcsolata. Fenyegetettséget élhet meg. Kusza érzések jelentkeznek, zavarodottság. Szétesik a magatartás, értelmetlen viselkedés jelenik meg. Önérézékelés zavaraként magát másnak hiszi, mint aki. Mások reakcióit félreérti, téves következtetéseket von le. Esetleg környezetével ellenséges. Gyakori az öngyilkos késztetés. A kezelést nehezíti, hogy az érintett nem érzi magát betegnek. Meg van győződve gondolatai valóságáról, észlelései valóságáról és reakciói helyességéről. Azokban a családokban, ahol előfordult már skizofrénia, nagyobb valószínűsége az utódokban az öröklésnek. A kezelésekben ezért nagyon fontos az együttműködő és támogató család.

Memóriazavarok

Az emlékezet zavarainak számos oka lehet. Rendelésemen leggyakrabban az időskori feledékenységgel foglalkozom. Létrehozhatja agyi érbetegség, ezt vasculáris demenciának nevezzük. Lehet gócos agyi elváltozás, ami agyi anyagcsere zavarral jár, ez az Alzheimer betegség. Általában nem gyógyíthatók, de kezeléssel mindkét állapot romlását késleltetni lehet. A beteg életminősége javul és a hozzátartozók, ápolók élete is könnyebbé válik valamivel.

Az ilyen emlékezetzavar jellemzői:

Romlik az ítéletalkotás, az éberség, a figyelem, az időbeli, térbeli tájékozottság. Csökken az érdeklődés, új dolgokat nem tud megjegyezni az illető. Néha nyugtalan vagy zavart a viselkedése, esetleg ellenséges. Az állapota hullámzó, lehetnek teljesen tünetmentes periódusok is. Máskor a hangulat megromlása áll előtérben. Súlyosabb esetekben alvászavar, meglopásos vagy elszegényedési gondolatok léphetnek fel. Elkóborlás, eltévedés, a hozzátartozók megismerésének zavarai jelentkethetnek.

Létrejöhetnek pszichogén emlékezetzavarok, amit súlyos stressz vált ki. Az emlékezetkiesés egy adott időszakra teljes. Beteg számára fontos eseménnyel kapcsolatos emlékek vesznek el. Éber állapotban az emlékeket nem tudja felidézni. A trauma vagy stressz helyzetére utaló bizonyos információk vannak. Nem magyarázható intoxikációval, kimerültséggel, túlmegy a feledékenység hétköznapi mértékén.

(Kapcsolódó beszélgetés: Család-barát magazin a Duna televízión)